Elhűlve a hollókői lehúzós árakon, ahol esőben és jeges szélben kirándulunk, inkább úgy döntünk, egy erdőszéli csárdában ebédelünk, amit idefelé az út mellett láttunk. Megbújik a fák között, Belépve inkább kocsmahangulata van, de barátságos ebédlőrész fogad bennünket faasztalokkal, falra erősített népi motívumokkal hímzett háttámlákkal, szekérkerék csillárral, festett köcsögökkel és a többi megszokott dologgal. Ami otthon bántó lenne, az itt hangulatot ad. És szinte tele van a hely, ami jó konyhát sejtet. Barátommal jókai illetve vadhúsból készült bablevest kérünk bográcsban, Luca húslevest eszik és kakaós palacsintát. A levesek kitűnőek, tartalmasak.  A parasztkolbász az parasztkolbász, a csülök is csülök és nem pl. gépsonka, mint egyes helyeken. A lében megáll a kanál, olyan sűrű,. Egy csöppet sósak az ételek, de amúgy semmi okunk panaszra, hamar, jó étvággyal és gyorsan kikanalazzuk az ételt. friss fehér kenyeret fogyasztva mellé. Nekem bejön, hogy rendes szóda is kapható édes löttyök és üveges ásványvíz mellett, bár lehetne szénsavasabb.  Kellemes csalódás a hely itt a semmi közepén. Az árak elfogadhatóak, a kiszolgálás az elején lassú, aztán magára talál a pincér miután felvette velünk a kapcsolatot. Csak javasolni tudom az éttermet, ha valaki éhesen errefelé autózik és békességben elfogyasztana egy kiadós ebédet.

hely: 4

ízek: 4

kiszolgálás: 4

ár-érték: 4